Jó estét manók!
Remélem jól telt a hétvégétek és kipihentétek magatokat, mert én nem, de az mindegy.:) Először is szeretném megköszönni a 8 !! darab megjegyzést. El sem hittem, hogy ennyien írtatok nekem, és hogy miket. Ráadásul 32 rendszeres olvasóval is büszkélkedhet az oldal. És ez még mindig nem minden. Az oldal elérte a 10 000 megtekintést.:) Annyira boldog vagyok!!!!:') Egyébként ez már a huszadik rész. Remélem tetszeni fog.:)
Jó olvasást az elég hosszúra sikeredett részhez!
20.Rész
Hócsata
Másnap már dél volt, amikor felébredtem. Az éjjel meglátogattam Josht és sikeresen megettünk mindent, amit vettünk a boltba. Mellette aludtam el, ő pedig szorosan magához von. Nem is tudom mit kezdenék magammal nélküle. Mondta az éjjel, hogy amiért olyan bunkó volt velem pár napja, az azért volt, mert van barátnője és teljesen beleszeretett és minden percet vele szeretett volna tölteni, de aztán rájött, hogy én is itt vagyok neki és szükségem van rá. Óvatosan lehámoztam magamról erős karjait és kimásztam az ágyból. Adtam még egy puszit bátyám arcára, majd átbattyogtam az én szobámba. Vettem egy frissítő zuhanyt, majd a gardróbomban kerestem egy
ruha összeállítást és magamra kaptam azt. Hajamat kifésültem majd egy laza kontyba fogtam.
Leszáguldottam a földszintre, majd a konyhába mentem. Sehol senki.. Csináltam egy szendvicset és jóízűen elfogyasztottam azt, egy pohár narancslé kíséretében. Mivel miután elmostam a tányért és a poharat unatkozni kezdtem, úgy döntöttem, hogy felmegyek az internetre egy kicsit, hiszen már pár napja nem látogattam meg se a twitteremet, se a facebookomat. Gyorsan felszaladtam a laptopomért, majd visszamentem a nappaliba, csakis azért, mert itt minden olyan karácsonyi hangulatban van. Amíg betöltődött a gép, azon gondolkodtam, hogy írni kellene egy üzenetet Niallnek a tegnapi miatt. Bánt, hogy nem mentem végül fel hozzá és nem köszöntem el tőle. Jó lett volna..
Twitteren gyarapodott a követőim száma, és kaptam pár tweetet is, hogy miért csak most tudódott ki az, hogy Joshnak van egy húga. Senkinek nem válaszoltam, hiszen ezt még nem beszéltem meg a bátyámmal, hogy az ilyenekre mit válaszoljak, vagy válaszoljak-e egyáltalán. Észrevettem, hogy kaptam egy üzenetet. Nialltől. Remegő kezekkel és eszeveszett tempóban kalapáló szívvel nyitottam meg.
Köszönés nélkül mentél el.. Kicsit rosszul esett!
Istenem, miért vagyok ennyire hülye? Megbántottam. Akaratom ellenére bántottam meg. Annyira egy hülye vagyok. Jobban számított nekem a büszkeségem, mert féltem, hogy a többiek cikizni fognak. Pedig úgy is tudják, hogy szeretem őt.
Sajnálom..
Gépeltem be, majd elküldtem neki.
Nincs baj, csak rosszul esett. Nem találkozhatnánk a délután folyamán?
Szívem hevesebben kezdett el dobogni.
De persze. Átjössz?
Írtam meg a választ.
Tíz perc. x
Válaszolt.
Tíz perc múlva itt lesz a fejem meg szerintem rohadtul rosszul néz ki. Gyorsan lecsuktam a laptopom tetejét, majd felszaladtam vele a szobámba. Letettem a gépet az ágyra, én pedig a fürdőszobámba rohantam. Beálltam a tükör elé és csak néztem az arcom. Egy ismeretlen lány köszönt vissza.. Egy boldog lány.
Régen nem ilyen voltam, de mióta megismertem a lányokat és a fiúkat, ráadásul Josh is itthon van teljesen kicserélődtem. Vidám vagyok. Ez az öltözködésemen is megmutatkozik, hiszen régebben még sötétebb ruhákat hordtam, most pedig egyre többször színeseket.
De miért is akarom kifesteni magam? Hiszen ha Niall szeret, akkor smink nélkül is tetszem neki. Tegnap sem volt rajtam egy gramm smink sem mégis azt mondta, hogy gyönyörű vagyok. Tehát nincs mitől félnem, ezért vissza is tettem az alapozót a helyére. Visszamentem a szobámba és leültem az ágyra, majd csak vártam. Vártam, hogy küldjön egy sms-t, hogy itt van. Pár perc múlva meg is kaptam és én eszeveszett rohanásba kezdtem. Ajtót nyitottam.
Ott állt. Ő, akibe én végérvényesen beleszerettem, az imádott szürke csőszára melegítőnadrágban. Elmosolyodott, én pedig zakatoló szívvel beljebb invitáltam őt a lakásba. Levette kabátját, majd a fogasra akasztotta. Visszafordult és hirtelen magához szorított. Csak ölelt erős karjaival és ez mindennél fontosabb volt nekem. Visszaöleltem. Beszívtam kábító illatát és muszáj voltam lehunyni szemeim. Kissé elhúzódott és egy apró puszit nyomott az arcomra, számhoz közel. Elpirultam és a pillangók pedig a megszokott szenvedélyes táncba kezdtek gyomromban.
-
Menjünk fel. - tátogtam felé a szavakat. Elmosolyodott és bólintott. Gyorsan lehúzta cipőit, majd kezemet az övével összekulcsolva indultunk el a szobámba. Lehajtottam a fejem, hiszen éreztem, hogy arcom felveszi a pipacs színét már ettől az apró gesztustól is. Nagyon jól tudja, hogy mit vált ki belőlem és szerintem most is mosolyog rajtam. Persze ez engem nem bánt, mert tudom nem azon szórakozik ilyen jól, hogy mennyire is szerencsétlen vagyok, hanem azon, hogy boldog amiért ezt ő váltja ki belőlem.
Becsukta a szobaajtót magunk után, majd az ágyhoz invitált. Meglepődtem amikor leült engem pedig az ölébe rántott. Felnevetett, valószínűleg az ijedt arcomon. Mosolyogva nekidöntötte a homlokát az enyémnek és a szemeimet kémlelte. Teljesen elvesztünk egymás tekintetében. Elhúzódott és beszélni kezdett.
- Tegnap miért nem jöttél fel elköszönni tőlem? - kérdezte egy szomorkás mosoly kíséretében. Nem tudtam mit válaszoljak neki. Talán az a legjobb ha az igazat.
-
Féltem, hogy a fiúk majd ezzel fognak szekálni. - tátogtam a szavakat. Halványan elmosolyodott és kezét felemelve kivette a hajgumit a hajamból, így a szőke tincseim hátamra valamint vállamra omlottak.
- Így sokkal szebb vagy. - mondta miközben száját édes mosolyra húzta. Belepirultam mondatába és fejemet mellkasába rejtettem. Éreztem amint teste megremeg erős karjai pedig körülölelnek. Szívverése egyre gyorsabb lett, csakúgy mint az enyém. Tudom, nem helyes az ahogy mi viselkedünk egymással, de nem tehetek ez ellen semmit. Általában így a szerelmespárok viselkednek. Mi pedig nem vagyunk együtt, tehát nem helyesen cselekszünk.
Percekig ültünk így egymás közelségét élvezve. Néha Niall nyakamba temette arcát és egy-egy puszit adott rá, amitől a bőröm felforrósodott és bizseregni kezdett. Végül megelégelte azt, hogy csak ülünk és hátradőlt engem pedig húzott magával, így rajta feküdtem. Kezeim mellkasán pihentek és lovaglóüléseben ültem rajta. Egy tincsem arcába hullott, ő pedig mosolyogva simította azt a fülem mögé. Arcát vizslattam, és annyira gyönyörű volt. Tudom nem szokás egy fiúra ezt mondani, de egyszerűen nincs rá jobb szó. Talán a tökéletes. Ajkai elváltak egymástól és csillogó szemekkel nézett rám. Azt szeretné ha megcsókolnám, de nem hiszem hogy kellene ez.
Leszálltam róla és melléfeküdtem. Arcára néztem. Kicsit mintha csalódott lett volna. Elidőzhettem egy kicsit rajta és megérezhette, hogy nézem, mert hibátlan arcát felém fordította. Oldalára feküdt és kezét hasamra tette, míg másikat feje alá tette. Beszélt.
- Miért nem csókolsz meg? Te nem akarod? - kérdezte. Nem gondoltam volna, hogy megfogja kérdezni.
-
Akarom.. De ez így nem helyes. - tátogtam. Egy pillanatig lehunyva tartotta a szemét majd újra kinyitotta.
- Igazad van. - csúsztatta közben a kezét le a hasamról. - Ne haragudj, ha valami olyat tettem veled, amit te nem szerettél volna. - mondta, majd elfordította a fejét és a plafont kezdte el bámulni. Azt hiszem ismét sikerült csalódottá tennem.. Miért vagyok ennyire hülye? És egyáltalán miért csinálom ezt vele? olyan rossz őt szomorúnak látni. A szemei nem ragyognak annyira, az ajkai pedig nem húzódnak félmosolyra, mint általában amikor vele vagyok. Ha így folytatom mindent elrontok..
...
Nem sokkal később Josh is csatlakozott kétszemélyes társaságunkhoz. Eléggé meglepődött, amikor benyitott a szobámba is egymás mellett feküdve talált Niallel, de nem szólt egy szót sem. Mivel elkezdett esni a hó úgy döntöttünk ellátogatunk a közeli parkba. Vagyis csak Niall és én mentünk, mert Joshnak dolga volt. Állítólag a barátnőjével találkozik. Felvettem egy melegebb ruhát és egy kevéske sminket is tettem fel, bár Niallel kicsit összekaptunk, mert azt mondta, hogy semmi szükségem sminkre, de én nem hallgattam rá. Előtte nem kell, de ha az utcára megyek akkor nem nagyon szeretem ha nincs rajtam smink. A földszintem felvettem a fehér bakancsomat, a fekete kabátommal és a szürke sapkámmal együtt. Niall közben elém állt és segített megigazítani a sapkámat. Mosolyogva néztem fel rá és adtam neki egy puszit az arcára, azért, mert segített nekem. Persze, amúgy is jól esett nekem is és szerintem neki is. A meleg sálam közben a nyakamba tettem és a kesztyűmet is felhúztam.
Niall kinyitotta nekem az ajtót és igazi úriember módjára előreengedett, amit csak egy mosollyal nyugtáztam. Ő még gyorsan a kocsijához szaladt és kivett belőle egy sapkát, sálat és kesztyűt, majd felvette azokat. Rám mosolygott amit viszonoztam és elindultunk. Imádok hóesésben sétálni, ilyenkor minden olyan nyugodt. Ráadásul az egész táj hófehérbe van öltözve, ami már inkább meseszép. Szerintem ez az egyetlen jó dolog a télben, de ez is csak addig ameddig meg nem unjuk a havat és ez beszokott következni már január végén..
Hamarosan egy kisebb parkhoz értünk. Szinte alig voltak egy páran, akik itt voltak. Egyszer csak azt vettem észre, hogy egy adag hó pottyan az arcomba. Szemeim hirtelen tágra nyíltak, majd Niallre pillantottam, aki nevet és az egyik kezében ott egy újabb adag hógolyó. Elmosolyodtam rajta, majd futásnak eredtem. Éreztem amint a hátamnak ütközik a másik hógolyó, de csak nevetve hátra néztem. Közelebb van mint gondoltam.
Hirtelen elkapta a derekam és magához szorított. Nevetve próbáltam lefejteni magamról a kezeit, de csak annyit sikerült elérnem, hogy mindketten elestünk. Az egész ruhánk havas lett, ahogyan ott fetrengtünk, mint két nemnormális. Elég vicces látvány lehetett. Feltérdeltem és megpróbáltam felállni és amikor ez sikerült Niall visszahúzott. Térdre estem, ő pedig hátulról átölelte a nyakam. Hátranéztem rá, ő pedig kihasználva az alkalmat, forró ajkait enyéimre nyomta. A meglepődöttségtől hirtelen nem tudtam mit is kell csinálni, viszont amikor már húzódott volna el, mohón ajkai után kaptam..
Remélem tetszett a rész.:) Várom a véleményeket és a szavazásokat. xoxo
