2012. okt. 30.

Első rész. Kezdet





1. Rész

 Kezdet

London nem a napsütéses időről híres, főleg nem ősszel.Ez ma is bebizonyosodott, ugyanis az eső úgy esett mintha dézsából öntötték volna.Szomorúan ültem a szobámban, az ablakpárkányon ami egy kisebb ülőhelynek volt kialakítva.A fákról a levelek már hullani kezdtek, ami bámulatos látvány volt főleg hogy sárga, piros és barna színben pompáztak.A szél néha-néha felerősödött ennek hatására a levelek a levegőben táncoltak.Az eső már nem esett annyira de még azért eléggé.Hosszasan követtem egy vízcseppet a szememmel amint végig folyik az ablakon.Magányosan..
Magányos, mint én.Egyedül vagyok, nincsenek barátaim és a testvérem is ritkán látogat meg.Ha minden igaz ma már haza jön, ugyanis tegnap lett vége az angliai turnéjuknak.Már őrülten hiányzik, hogy megölelhessem és hogy itt legyen mellettem.Vele érzem teljes biztonságban magam.
Amikor apukámat elvesztettem, még fel sem fogtam igazán hogy mi az ha meghal egy ember.Még öt éves sem voltam.Kiskoromban azt mondta nagymamám hogy este csak nézzek az égre és amelyik csillag a legfényesebben ragyog, ott van az édesapám.Azoktól a napoktól, majdnem minden este kiülök az erkélyre és a csillagokat bámulom.Persze csak ha nem felhős az ég, és az eső sem esik.
Elmélkedésemből, az ajtón belépő ember hozott vissza a valóságba.Amint megláttam az ismerős arcot, felugrottam és szaladni kezdtem felé, majd miután elé értem nagy lendülettel a nyakába ugrottam, Josh pedig derekamra fonta kezeit.Mosolyogva szorítottam magamhoz, ő pedig megpörgetett a levegőben.Végül amint letett beszélni kezdett.Figyelmesen vizslattam ajkát, hiszen hallani nem hallok semmit, így megtanultam szájról olvasni.
-Hiányoztál gyönyörűm. -mondta, közben mosolygott.Mindig így szólít, és ez nagyon jól esik.Kézjelekkel tudtára adtam hogy ő is, nagyon.Az egész családnak meg kellett tanulnia ezeket a kézjeleket mert máshogyan nem nagyon tudunk "kommunikálni"-Szeretném a mai napot csak veled tölteni.Mi lenne ha bemennénk a városba és vásárolnánk, meg beülnénk ebédelni valahová.Na?Benne vagy? -olvastam le amit mondott.Heves bólogatással adtam tudtára hogy tetszik az ötlet. -Oké, akkor húsz perc múlva a nappaliban. -mondta és miután nyomott egy puszit a homlokomra kiment a szobából.
Mélyet sóhajtottam, majd a gardróbom felé lépkedtem.Bementem, és előkerestem a rég nem viselt fekete farmernadrágom, fekete felsőm és a táskámat.A cipőm meg a kabátom a nappappaliban van tehát azt majd miután lementem akkor veszem fel.Beálltam a gardróbban elhelyezett tükör elé, és a hajam kezdtem el megcsinálni.Csak simán kifésültem szőke hajkoronám, majd elől jobb oldalt egy nagyobb tincset befontam, és azt bal oldalra átcsatoltam.Sminknek csak nagyon minimális alapozót kentem magamra és a szemem festettem ki fekete tussal.Vissza menve a szobámba a táskába pakoltam be pár szükséges dolgot(igazolvány, pénz, zsebkendő).Telefonom zsebre vágtam és elindultam le a földszintre.Na és igen, most kérdezhetitek meg hogy miért egy olyan embernek mobil aki nem hall semmit.Egyszerű.Nem ám telefonálni meg zenét hallgatni szoktam rajta, csak internetezni és SMS-ezni.
A nappaliba érve Josh már a nappaliban ült teljes harci felszerelésbe(nem szó szerint értem) és anyával beszélgetett.Még pont letudtam olvasni anya szájáról hogy ,,Nem mehet el, mert nem engedem˝.Na persze majd ő fogja meg mondani nekem hogy mikor és hová mehetek.Felnőtt nő vagyok és tudok dönteni.
Josh elé álltam és rámosolyogtam.Felállt majd belém karolt.
-Nem engedlek el. -állt fel anya is, és megfogta szabad kezem.Szemébe néztem majd kirántottam kezem övéi közül és a cipős szekrényhez léptem.Kivettem belőle barna bokacsizmám és gyorsan felhúztam.Mire ezzel végeztem és felálltam Josh segített felvenni a kabátom, majd elindultunk.
Autóval hamar a plázához értünk.Belépve megcsapott a kellemes meleg levegő.Jól esett a  kinti hűvös után.
Éppen felértünk az első emeletre, amikor pár lány jött oda hozzánk.Pontosabban Joshoz egy aláírásért és fényképért.Szokatlan ez még nekem hogy a bátyámtól is kérnek autógrammot.De nyilván ha nem a One Directionnek lenne a dobosa, hanem egy kevésbé ismert bandának nem lenne ez.
Váltottak egymással még pár szót majd tovább mentünk.Pár ruhás bolt mellett már elmentünk amikor hirtelen megragadta  a kezem és húzni kezdett az egyik üzlet felé.Értetlenül vettem fel vele a tempót.A boltban az egyik dolgozóhoz ment és magyarázni kezdett neki.Az rám nézett majd mosolyogva a bolt vége felé vette az irányt.Mi követtük és mire odaértünk a kezében már egy kék ruha volt.Josh elvette tőle majd az öltöző felé kezdett tolni.
-Ezt próbáld fel. -nyomta a kezembe.Én értetlenül bementem az öltözőbe majd felvettem a kék gyönyörűséget.Hátul teljesen a földig ért elől viszont csak a térdemig.Pánt nélküli volt, a csípő rész felett pedig egy kövekkel kirakott csík volt.Mesésen állt rajtam.Óvatosan elhúztam a függönyt és kiléptem az öltözőből.Bátyám a telefonját nyomkodta és mikor észrevett csak nagy szemekkel bámult rám.Közelíteni kezdett és elégedetten nézett végig rajtam.
-Gyönyörű vagy. -mondta miközben halványan elmosolyodott. -Csinálhatok egy képet? -kérdezte mire bólintottam.Előkapta telefonját majd mosolyogva elkészítette a képet.Ezután nyomkodni kezdte és felém tartotta.Ez nem normális.Beállította háttérképnek, pedig szörnyű lett.Elkezdtem neki mutogatni hogy nekem nem tetszik és hogy törölje le, de csak mosolyogva rázta a fejét.Sóhajtva beletörődtem majd vissza mentem az öltözőbe átöltözni.Mikor készen voltam ismét kimentem.
Megálltam Josh előtt és a táskámból elővettem a kis jegyzetfüzetem és a tollam majd írni kezdtem.
~Miért kellett felpróbálnom ezt a ruhát?
A kezébe nyomtam majd miután elolvasta beszélni kezdett.
-Azért mert szeretném ha eljönnél velem egy vacsorára.Lehet kísérőt vinni így én rád gondoltam.Ráadásul így megismerhetnéd azokat akikkel együtt dolgozom. -nézett könyörögve a szemembe.Én?Megismerni őket?Na még mit nem!Biztos hogy nem fogok elmenni.Egyáltalán nem érdekelnek azok a fiúk.Kissé beképzeltnek néznek ki, bár kitudja.Végül is lehet hogy van mire.Én nem tudom hogy milyen a hangjuk, de ha ennyi rajongójuk van akkor biztosan nagyon jó.De azért közrejátszik az is hogy jól néznek ki.A lapra ismét írni kezdtem.
~Biztos hogy nem megyek el.Nem vagyok rájuk kíváncsi és kész!
-Kérlek szépen. -kérlelt miután elolvasta.
~Majd még meggondolom.
Erre csak elmosolyogta magát és megölelt.És csak azért mert nálam ez a majd meggondolom szöveg egyenlő az igennel.Mindig beadom a derekam, egyszerűen nem tudok neki nemet mondani.És ő ezt ki is használja.
Miután megvettük azt a csodát, Joshnak mentünk ruhát nézni.Mivel az én ruhám kék ezért neki úgy választunk hogy menjen az én ruhámhoz.
Egy fekete hosszú ujjú  inget választottam neki kék nyakkendővel.Ehhez majd még felvesz egy fekete nadrágot és egy cipőt és készen is van.Azért ezeken kívül még pár pólót és nadrágot is vásároltunk neki és nekem is.Sikerült rábeszélnie pár színesebb darabra, pedig nagyon jól tudja hogy én a sötétebb szín kedvelője vagyok.De hát neki mi ne sikerülne velem kapcsolatban?
Mivel a nagy vásárlásban kezdtünk megéhezni beültünk egy kínaiba.Édes savanyú csirkemellet kértem rizzsel, Josh pedig maradt a sushinál.
Miközben fogyasztottuk az ételünket rengeteget beszélgettünk, vagyis én írtam vagy mutogattam.Elmesélte hogy mennyit hülyültek a srácokkal és hogy milyen jó barátságban van velük.De azt külön lekötötte hogy ha találkozom velük akkor Harryvel vigyázzak, mert eléggé szereti meghódítani a lányok szívét.
Mesélte Louis répamániáját és hogy van egy kitömött galambja, Kevin, akit imád.Na ezen a részen hatalmasat kacagtam, hiszen nem mindenki nevez el egy műgalambot.Azt is megtudtam hogy Liam nem szereti a kanalakat, de már kezd megbarátkozni velük.Szereti a teknősöket szóval ha ajándékot akarok neki egyszer adni akkor semmiféleképpen ne adjak neki kanalat, inkább teknőst.De ki az a hülye aki egy tizenkilenc éves srácnak kanalat akar ajándékozni?Nem értem én a  bátyámat.
Kiderült hogy Zayn tükörmániás, és a hajához nyúlni tilos.
Niall pedig ír származású és imád enni, főleg a Nando's-ban.
Hát nagyjából ennyit kell tudnom.Ezeket is csak azért mondta el hogy kicsit legyek képben és ne ijedjek meg ha egy műgalambot látok.Szerintem sikerült megjegyeznem hogy most ki mit szeret.Lássuk csak:
-Harry szeret flörtölni.
-Louisnak van egy galambja és nem szereti a kanalakat.Vagy azt Liam nem szereti?
Azt hiszem ha haza megyünk még utánuk nézek.

2012. okt. 23.

Prológus



,,Szeretlek.
A bűvös szó, mellyel sokan csak dobálóznak, és azt sem tudják mekkora jelentősége van ennek az egyetlen kis szónak.Attól mert én más vagyok, nem kell azt gondolnod hogy én nem érzem ezt az érzést.Mert igenis tudok érezni!Csak nem jársz a dolgok után.Fogalmad sincs arról hogy miért hagytalak el.Elhiszed ha tudnál róla nem tennél le rólam?Azt hiszed nem szeretlek.Pedig őrülten szerelmes vagyok beléd.De másba is.Nem tudom melyikőtök az aki tényleg az igazi, és nem csak egy fellángolás.A döntés nehéz... De megpróbálok a szívemre hallgatni!˝
Winnie Katharine Devineről van szó.Egy egyszerű hétköznapi életvidám lánynak tűnik.De ez csak a látszat.Az emberek akik elmennek mellette és nem ismerik meg, az azt hiszi tökéletes élete van.Pedig egyáltalán nem.Sőt... Winnie kiskora óta hallássérült.Autóbalesetben vesztette el hallását, és teljesen megsüketült.Édesapja életét vesztette, míg édesanyja pár töréssel és karcolással megúszta.Joshnak(Winnie bátyja) hál'istennek csak könnyebb sérülései voltak.A kérdés csak az hogy miért a jók halnak meg, s maradnak életben a rosszak?Az anyukája Alice, hozzá ment egy gazdag fiatalemberhez miután Josh(Winnie apja) meghalt.Nem érdekelte az hogy egy normális szeretet teljes ember gyászolja a halott férjét, míg ő teljesen az ellenkezőjét teszi.Gyűlölte hogy nem volt pénze és szegényebb környezetben volt.Fényűző életet akart, és meg is kapta Lawson oldalán.A fiatal örökös nem tudott a szívének parancsolni és Aliceba szeretett bele.Az érzés kölcsönös volt és a mai napig boldogok együtt.
Winnie bátyja Josh Devine 21 éves, és egy híres angol fiúbanda dobosa.Ritkán jár haza és Winnievel is csak levelezni tud.Alice mindig is jobban szerette Josht mert ő egészséges.Winniet is szereti de azért még sem annyira mint a fiát.