Tizedik rész. Az sms

10. Rész

Az sms

Perrie

-Hm, ez nagyon finom lett. -dicsérte teli szájjal szerelmem, a vacsorát.

-Köszönöm. -mosolyogtam rá.

-Egyébként elmondtam Niallnek, hogy tetszik Winnienek. -jelentette ki mire nagyra nyíltak szemeim.

-Mi? Te eszednél vagy? Nem kellett volna. -mondtam neki, mire megijedt.

-Nem? -kérdezett vissza meglepődve.

-Persze, hogy nem. Jaj, kicsim olyan buta vagy. Ha ezt Winnie megtudja megfog ölni. -mondtam kicsit mérgesen.

-Ne haragudj. Nem mondtad, hogy ne mondjam el neki. -

-Hát ez remek. Még mindjárt én leszek a hibás. -álltam fel az asztaltól és csalódottan a szobánkba mentem.

-Ezt sem én mondtam. -hallottam még hangját amint utánam kiabálja a szavakat. Tehát így állunk.

Levetődtem az ágyra és csak néztem a plafont. Ez volt az első veszekedésünk. Voltak persze kisebb dolgok, de azok nem komoly dolgokról szóltak, hanem például arról hogy ki szereti jobban a másikat. De ez.. Ilyen még soha nem volt.

Lassan nyitódott az ajtó és belépett rajta, az az ember aki az életet jelenti nekem már több mint egy fél éve. Éreztem amint leül mellém, majd kezét hasamnál összekulcsolt kezemre simítja.

-Sajnálom. -suttogta, mire szemeim ráemeltem.

-Nem haragszom, hiszen tényleg nem te tehetsz róla. Én nem mondtam neked, hogy ne mond el neki. -ültem lassan fel.

-De az én hibám és nem a tiéd. Gondolhattam volna, hogy nem kellene tudnia róla, csak annyira örülnék, ha végre Niall is összejönne egy hozzáillő lánnyal. -emelte fel eddig lehajtott fejét. Nem szóltam semmit csak közel csúsztam hozzá majd egy forró csókot nyomtam ajkaira. Lassan hátradőltünk, így ő volt felül. -Most kiengesztellek. -suttogta érzékien a fülembe, mire kirázott a hideg, ő pedig folytatta csókolgatásom.

Winnie

Pár nappal később..

Szerelmes vagyok belé? Nem. Csak tetszik és különleges dolgokat vált ki belőlem. Legalábbis még csak tetszik. De félek ha beleszeretek akkor a végén pofára esek. Azt pedig egyáltalán nem akarom. Viszont ő más.

Ő kedves.

Udvarias.

Édes.

Imádni való.

Szerethető.

Figyelmes..

És még sorolhatnám a tulajdonságait, akár estig is. Túl jó hozzám és egyáltalán nem hiszem, hogy engem akar. Több millió lány közül választhatna, miért pont egy olyan kellene neki mint én? Nem vagyok sem a legszebb, sem a legcsinosabb ráadásul egészséges sem. Hiszen választhatna olyat is, aki majdnem tökéletes. Mert hát senki sem hibátlan, még ha sokan azt is hiszik magukról. Mindenkinek megvan a maga szépsége valamint hibája. Nekem például több is van, de én nem tudok ezek ellen mit tenni.

Szeretném őt magaménak tudni. Szeretném ha engem szeretne. Szeretném ha úgy tetszenék neki ahogyan vagyok. Szeretném ha nem keresné bennem a rengeteg hibát. Szeretném ha elfogadna úgy ahogy vagyok..

Szeretném ha engem szeretne.

Igen, milyen szép is lenne, ha szemembe nézve kimondaná azt az egyetlen kis apró szót, amit csak nekem mondana úgy ahogy. Szerelemmel és nem szeretettel. Mert szeretettel sok mindenkit szerethetünk. Családot, barátokat vagy éppen az aktuális kedvenc sztárunkat. Rengeteg mindenkit. De Szerelemmel csak is egy valakit. Olyan nincs, hogy több embert szeretünk Úgy. Még ha így is gondoljuk meg kell keresnünk közülük azt a személyt akibe szerelmesek vagyunk. Mert a többiek csak csábítanak.

De már nagyon elkalandoztam. Természetesen szeretem őt. De nem szerelmesen. Az még túl korai lenne, előbb több időt kell együtt tölteni. Nem hiszek a szerelem első látásba, mert addig nem igazi a szerelem amíg nem tudtok egymásban megbízni és nem tudtok a másikról szinte már mindent. A szerelemhez idő kell.

...

Találkozhatnánk valamikor? -állt az sms-ben amit pont most küldött Niall. Visszaírtam neki.

Persze. Neked mikor lenne jó?

Hamar jött is rá a válasz.

Rád bármikor szakíthatok időt!

Na és most jött el az a pillanat az életemben, amikor egy üzenet elolvasásakor zavarba jövök. Arcom pírba szökött, s idétlenül kezdtem mosolyogni. Mekkora szerencse hogy egyedül vagyok a szobában..

Hát.. Ma délután?

Tökéletes. Majd átmegyek, rendben?

Rendben. :)

A 'beszélgetés' ezzel az utolsó üzenettel befejeződött. Olyan jó lesz végre látni őt. Négy napja már hogy utoljára találkoztunk. Már kezdett hiányozni a mosolya, a szeme és.. ő maga.