Tizennegyedik rész. A változás

Sziasztok! 

Meghoztam az új részt és remélem fog tetszeni.:) Az előző részhez köszönöm a megjegyzéseket és a szavazásokat! Őrölten cukik vagytok és komolyan annyira, de annyira jól estek a szavaitok!♥

És köszönöm a 15 rendszeres olvasót! Iratkozzatok fel ha tetszik a története légyszíves! :) De nem akarok rátok erőltetni semmit, csak azért nagyon jól esne!:) Ja, és amint látjátok van chat is, szóval bármit írhattok és kérdezhettek. Link cserékbe is benne vagyok !:)

Jó olvasást!♥

14.Rész

A változás

A nap halvány sugarai ébresztettek, amint kellemesen simogatják az arcom. Szemeim nehézkesen nyitottam ki, de vissza is csuktam a fény hatására. Niall karjai szorosan körülöleltek, apró testem elveszett az övében. Óvatosan szembe fordultam vele, s fejem mellkasába rejtettem. Kis idő múlva mocorogni kezdett, mire felnéztem arcára. Csodálatos szemeit éppen most nyitotta ki, és amikor meglátott szelíden rám mosolygott. Éreztem, amint kezeivel végig simít gerincem vonalán, s erre a tettére muszáj voltam felsóhajtani, szemeim pedig lecsuktam, majd csak élveztem cirógatását. Kezem mellkasánál pihent, így én is elkezdtem őt simogatni. Éreztem amint szaporábban kezdte venni a levegőt és erre csak elmosolyogtam magam.
Nem tudom meddig feküdhettünk így, de nem is nagyon izgatott az idő. Csak az, hogy a közelében lehetek.
Nem sokkal később kikászálódtunk a puha ágyból és felöltöztünk (persze nem egymás előtt). Sajnos váltó ruhám nem volt mert az Zaynéknél maradt, így azt a ruhát vettem fel amit Perrie adott kölcsön. A reggelinket is elfogyasztottuk, majd Niall haza vitt. Búcsúzásképp egy puszit nyomtam arcára és miután megöleltem őt kiszálltam az autóból. Az ajtó felé igyekeztem és mikor odaértem kinyitottam majd beléptem a házba. A kabátomat felakasztottam a fogasra a cipőt pedig levettem és kezembe fogva mentem fel az emeltre. Szerencsére senkivel sem találkoztam, így nem buktunk le, hogy buliban voltunk az éjjel.

December 16. (egy héttel később)

Unalmas vasárnapi napnak ígérkezett a mai. Niall felől már négy napja nem hallottam és már kezdett hiányozni. Délután a laptopomat bújtam kényelmes melegítőnadrágban és meleg pulcsiban. Mikor már meguntam az internet világát úgy döntöttem lemegyek egy kicsit és segítek Rosenak. Éppen takarított én pedig készségesen felajánlottam a segítségem. Ellenkezni próbált, de végül mosolyogva beletörődött, hogy addig úgy sem hagyok neki békén amíg nem ad ki valami feladatot. Azt mondta, hogy szóljak Joshnak és hozzuk fel a pincéből azokat a díszeket, amivel a házat fogjuk kidekorálni.
Mikor sikeresen leráncigáltam a laptopja elől az én édes bátyámat, egy kabátot magunkra kaptunk és lementünk a pincébe megkeresni a díszeket. Elkezdtünk versenyezni, hogy ki találja meg hamarabb. Körülbelül tíz perc alatt sikeren vettem le egy dobozt a polcról és vigyorogva bátyámra néztem, aki csak kinyújtotta a nyelvét, majd odajött és egy másikat vett le. Felbaktattunk vele a nappaliba, s letettük őket a földre. Levettük a kabátunkat, majd csak leültünk a kanapéra. Josh felé fordultam és megfogtam a kezét, hogy figyeljen rám.
-Anyáék mikor jönnek? -tátogtam felé kérdésem, mire csak megvonta vállát majd a tv képernyőjére meredt, amit bekapcsolt. Tátott szájjal meredtem rá, hiszen soha nem volt még ilyen hanyag velem, de ez az utóbbi időben egyre gyakrabban előfordult. Mintha áram rázott volna meg, olyan gyorsan kaptam el kezem. Értetlenül és kissé csalódottan húzódtam távolabb tőle, és álltam fel. Felmentem a szobámba és csak lekuporodtam az ágyra. Nem értettem őt, még amikor a pincében voltunk normális volt, erre most csak meghúzza a vállát. Jó, normális esetben nem duzzognék, de tegnap is szó szerint kitessékelt a szobájából.

* Nagyon unatkoztam, mint az utóbbi pár napban elég gyakran, ezért bementem Joshhoz, aki szokás szerint a laptopján csüngött.Letelepedtem mellé, mire ő azonnal lecsukta a tetejét, és maga mellé tette. Csak nézett rám, majd megkérdezte hogy mit szeretnék.
-Unatkozom. -tátogtam.
-És én mit csináljak vele? -kérdezte miközben megforgatta a szemeit. Már ez is kezdett furcsa lenne, de nem törődtem vele.
-Hát gondoltam te majd kitalálsz valamit, amivel elfoglalhatjuk magunkat. Együtt. -
-Hát én nem unatkozom szóval, találj ki magadnak valamit. Ja, és kérlek menj ki a szobámból, mert ha nem láttad volna éppen elvoltam foglalva. -mondta majd a laptopra mutatott és várakozva nézett rám. *

Valaki más miatt van ez! Egyszerűen érzem. Viszont fogalmam sincs, hogy ki miatt változott ennyit és hanyagol el. Nagyon rosszul esik, hiszen még a múlt héten teljesen normális volt, meg még három-négy nappal ezelőtt. Mostanában nem szólít Gyönyörűmnek, és nem is szoktunk társalogni. Ráadásul Niall sincs itt, hogy elpanaszoljam magam neki. Tudom hogy elfoglalt, de azért küldhetne egy sms-t hogy minden rendben van-e velem. Azt hittem pedig hogy ő is kedvel engem úgy, de ezek szerint tévedtem. Lehet megtudta valahonnan hogy tetszik nekem és ő ezért hanyagol el? Jaj, kezdek megint egyedül lenni!

Várom a véleményeket, szavazásokat és feliratkozásokat!<3 xoxo