Hetedik rész. Menjünk jég korcsolyázni

7. Rész

Menjünk jég korcsolyázni

Mivel eléggé hideg volt, s a szél is fújni kezdett, gyorsabbra vettük a tempót, ezért viszonylag hamar a kávézóhoz értünk. Az ajtón belépve, megcsapott a kellemes meleg és a kávé illata. Nagyon hangulatosan volt berendezve. Niall hirtelen megfogta a kezem, s a pult felé vettük az irányt. Kezünkbe vettünk egy-egy itallapot s azt kezdtük el bújni. Én forrócsoki mellett döntöttem, míg ő a csokis kávénál. Egy fiatal lány vette fel a rendelést és Niallel úgy viselkedett mintha ismernék egymást. Nem nagyon foglalkoztam ezzel, hanem inkább a finomabbnál finomabb süteményeket fürkésztem. A választásom egy csokoládétortára esett amit megosztottam Niallel is. Ő elmondta ezt a lánynak, majd szerintem ő is választott egy édességet.

Miután megkaptuk az finomságot, s a meleg italokat, egy eldugottabb sarokban lévő asztalkához tértünk, ahol először Niall segített levenni a kabátom, majd a sajátját is levette. Egymás mellé ültünk, amit egyáltalán nem bántam. A karunk összeért és különös bizsergés futott végig az egész testemen. Meg kell hogy mondjam nagyon tetszett ez az érzés.

Miután elfogyasztottuk az italokat és a sütiket, még egy kicsit maradtunk.

Ismered azt a lányt, aki kiszolgált minket? -írtam le neki a noteszembe, majd megmutattam neki. Elmosolyodott és válaszolt.

-Igen. Még akkor voltam itt amikor hazajöttünk a turnétól. Beszélgettünk egy kicsit. Nagyon kedves lány, szerintem te is jól kijönnél vele. Így visszahúzódónak tűnik, de ha jobban megismered rájössz hogy nem az. -ecsetelte egy apró mosollyal az arcán.

Értem. Hát majd egyszer bemutathatnál neki.☺ -körmöltem a mondatot, egy szmájlival kísérve.

-Rendben. Amikor csak szeretnéd. -válaszolt.

Szóba esett még a Harrys téma is, kérdezte hogy még mindig nagyon bánt-e a dolog. Persze hogy bánt és szinte nap mint nap ez jár a fejemben. De amikor vele vagyok elfelejtem ezeket a dolgokat, csak rá koncentrálok. És ez.. egyszerűen jó. Nagyon jó.

Nem sokára felálltunk majd elhagytuk a kávézót. Hazafelé vettük az irányt, hiszen már kezdett sötétedni. Hideg volt, s a kezem is rettenetesen fázott. Hiába volt a zsebemben, akkor is. Ezt tudattam is Niallel, aki csak annyit csinált, hogy egyik kezem kivette zsebemből és az övével összekulcsolta. Meglepődve pillantottam rá, de ő csak mosolygott. Melegség járta át egész testem attól, hogy érezhettem bőrét enyémen. Térdeim megremegtek, hasamban pedig kellemes érzést éreztem. Viszont nem tudom elmagyarázni, ezt érezni kell.

Josh ágyában feküdve néztem amint Niall és a bátyám a gitárt bűvölik. Nem hallottam belőle ugyan semmit, de gondolom hogy nagyon szép hangokat lehet kicsalni belőle. A szőkés hajú fiú többször is 'mozgatta' a száját gitározás közben, szóval szerintem énekelhetett hozzá.

~Niall~

Élvezem a vele töltött idő minden egyes másodpercét. Jó érzés hozzáérni és csak szimplán a közelében lenni. Joshnak a szobájában gitározgatunk és énekelgetünk egy kicsit, közben Winnie az ágyon fekszik. Érzem hogy figyel, ezért éneklés közben szemem sarkából többször rá pillantok. Egyik ilyen alkalommal vettem észre hogy szemei csukva vannak, arca mozdulatlan. Abba hagytam a hangszer bűvölését, s az éneklést. Félek hogy felkel rá, pedig tudom, hogy nem hallja. Lassan felállok és felé lépkedek. Érzem magamon Josh értetlen tekintetét, de ez foglalkoztatott most a legkevésbé.

Leültem törékeny kis teste mellé és csak néztem őt, amint mellkasa egyenletesen emelkedik fel, s le. Arca egy angyaléhoz hasonlított akinek a legnagyobb bűne talán csak annyi, hogy nem adta egyszer át a helyet egy idős hölgynek. Szépséges hosszú haja ami már ki volt engedve, lágyan omlott vállára, valamint a puha bársonyos párnára.

-Miért viselkedsz így vele? Tetszik neked? -szólalt meg Josh mire rákaptam tekintetem. Ugyanúgy ült a bőrfotelben mint eddig és érdeklődve nézett rám. Nem válaszoltam neki csak tovább néztem a szőke hajú szépséget. Végül aztán csak megszólaltam.

-Tudod.. Amikor twitterre feltettél egy képet róla, akkor én azt hittem hogy a barátnőd. Hiszen azt írtad hogy gyönyörűm.. Már akkor felfigyeltem rá és reménykedtem benne hogy nem jár veled. -mondtam.Ránéztem Joshra, akinek szája szélén ott bujkált a mosoly. -Megakarom őt ismerni. Nem éreztem már rég ilyen érdeklődést egy lány iránt sem. -fejeztem be a 'mesélést'.

-Ha tényleg ennyire megakarod ismerni, mi lenne ha elvinnéd őt valahová. Akár úgy is hogy többen vagytok. Közös programokat kellene szervezni, hogy azért a többiekkel is összeismerkedjen. De te tölts vele sokkal több időt. Hidd el, előbb vagy utóbb beléd fog szeretni. Csak idő kérdése. -adta a tanácsokat mosollyal az arcán.

-Nem elleneznéd? -kérdeztem félve, hiszen mégis csak a bátyja és tudom hogy rettenetesen félti őt.

-Kicsit. -mosolyodott el és ez jót jelent. -De ismerlek már téged annyira, hogy tudjam te nem olyan vagy, aki kihasználja a nőket. Ráadásul nem hiszem, hogy sok olyan ember van akik akkor is szeretné megismerni Winniet, miután megtudja hogy mi van vele. -nem mondtam erre semmit, mert nem igazán tudtam.Inkább azon kezdtem el törni a fejem hogy hová is mehetnénk el, úgy többen. Talán a jégkorcsolya az megfelelne erre a célra.

-Mi lenne ha elmennénk jég korcsolyázni? Ha minden igaz már megnyílt a pálya. -vázoltam fel az ötletemet, mire neki felcsillant a szeme.

-Ez nagyszerű ötlet. Winnie még sohasem próbálta ki ezt a sportot. Szerintem tetszene neki. -

-Akkor majd most ki fogja. -húztam széles mosolyra ajkaim.

-Te fogod megtanítani őt. -mutatott rám vigyorogva.

-Rendben. Na, de majd még beszélünk erről. Én meg megyek mert már késő van. -álltam fel az ágyról és megpróbáltam valahogy Winniehez érni.

Elköszöntünk, majd még egyszer az alvó lányra nézve elhagytam a szobát, s haza mentem.