Tizenötödik rész. Várokahercegnőmreboy

Sziasztok! 
Megérkeztem az új résszel, ami kicsit gyengére sikeredett. Mindegy remélem nektek tetszeni fog!:) Elérkeztünk egyébként a 3. fejezet utolsó részéhez. Remélem tetszett ez a fejezet is.:) A megjegyzéseket pedig köszönöm, de kissé csalódott vagyok, hogy 16 rendszeres olvasóból csak 2-3-at kapok. :( Kaptam egy ' nem tetszik '-es szavazást is. Megkérlek hogy ha nem tetszik akkor írd le nekem hogy miért nem! Köszönöm! 
Jó olvasást!

15.Rész


'Várokahercegnőmreboy'

Csalódottan kaptam fel magamra egy olyan ruhát amiben az utcára kimehetek, s az arcomra is tettem némi alapozót. Egy kevéske szemceruzával és spirállal kiemeltem kék szemeim, majd táskámba elpakolva néhány dolgot és kabátomat magamra kapva sálammal, valamint sapkámmal együtt csendesen elhagytam a házat. Abba a kávézóba vettem az irányt, amelyben Niallel voltunk.

Narrátor:

- A ma éjszakát sem töltöm itthon. - ment be Josh a konyhába ahol Rose tartózkodott s a szakácskönyvet bújta, de ennek hallatán felemelte a fejét és rosszallóan megrázta a fejét.
- És mit gondolsz, szerinted Winnie miért ment el most is egy szó nélkül? - kérdezte Josht, aki csak értetlenül nézett rá.
- Hát.. Nem tudom. - motyogta alig hallhatóan a fiú.
- Elmondom neked hogy azért, mert te nem törődsz vele annyit mint korábban. Éjszakánként nem vagy itthon, a nappalt pedig szinte végig alvással és internetezéssel töltöd. Hát térj már észhez! - emelte fel kissé a hangját Rose. Josh erre a hangnemre egyből felkapta a vizet.
- Ki vagy te? Nem vagy az anyám, hogy megmondd mit csináljak! - kelt ki magából a fiú.
- Igen, nem vagyok az anyád, de én csak megpróbállak észhez téríteni ha már ő erre sem képes. - válaszolta csendesen Rose, majd újra belemerült a könyvbe. Joshnak ekkor jutott el a tudatáig, hogy igaza van Rosenak. Valóban elhanyagolta Winniet és ez miatt csak egyre rosszabbul kezdte érezni magát. Elhatározta, hogy megpróbálja helyrehozni a dolgokat úgy, hogy lehetőleg senkit ne bántson meg.

Winnie szemszöge:
A kellemes kávé illata ismét megcsapott, amint beléptem a kicsinyke helységbe. Megpillantottam a fekete hajú lányt, aki a múltkor is itt volt és ismeri Niallt. Ő is felismerhetett, hiszen amikor észrevett egy mosolyt küldött felém, amit halványan viszonoztam. A pulthoz sétáltam ahol a lány is volt. Leolvastam a kártyájáról, hogy Emmy a neve. Mosolyogva üdvözölt és kérdezte meg, hogy mit kérek. Elővettem egy papírfecnit és tollat, majd leírtam a rendelésem. Egy forrócsokoládét kértem sok tejszínnel a tetején. Először meglepődött, majd ismét kedvesen rám mosolygott, amit lehetetlen lett volna nem viszonozni. Ez a lány mindenkit jobb kedvre tud deríteni.
Pillanatok alatt megcsinálta a rendelésem és odaadta nekem én pedig kifizettem. Leültem egy eldugottabb helyre és csendben elkezdtem fogyasztani a forró italt. Gondolataimban voltam elmerülve, amikor késztetést éreztem arra, hogy felnézzek. Bár ne tettem volna. Ő állt a pultnál egy barna hajú lánnyal. Éreztem amint szívem összeszorul és megremegek. Hát ezért nem adott magáról életjelet? Más tetszik neki és nem én. Ráadásul az a lány nagyon is csinos. Nem tudom, hogy ennél lehetnék-e még csalódottabb. Az anyukám alig törődik velem, a bátyám színt úgy, a lányokkal is alig beszélünk mostanság, Niallt pedig nem érdeklem már. Lassan mindenki eltávolodik tőlem, most is már csak Rose van nekem. A cuccomat felkapva hagytam el sietősen a kávézót és céltalanul kezdtem bolyongani a hatalmas városban.

Niall szemszöge: 
A kedvenc unokatestvéremék jöttek meglátogatni engem. Mivel Írországban élnek több napig nálam laknak, aminek én nagyon örülök. A huszonöt éves unokanővéremmel úgy döntöttünk vasárnap délután, hogy meglátogatjuk a kedvenc kávézómat. Rég volt már Londonban így ésszerű, hogy megakart nézni sok nevezetességet.
- Na és? Van már valami lányok téren? - kérdezte kaján vigyorral az arcán miközben sétáltunk. Erre a kérdésére én kissé elpirultam, mire ő kuncogni kezdett. -Tehát van. Na mesélj csak, te kis várokahercegnőmreboy. -nevetett fel mire csak szúrósan ránéztem. - Jól van na. De ez az igazság. Folyton ezt mondod. - rántotta meg a vállát. -Naaa, de mesélj már!
- Winnie a neve és egyszerűen gyönyörű, káprázatos, intelligens, kedves, csinos, imádni való és még sorolhatnám. - kezdtem el az áradozást ő pedig csak elmosolyodott.
- Örülök, hogy végre van valaki. És együtt is vagytok? - kérdezte érdeklőre mire csak megráztam a fejem.
- Nem. Tudod ő elég félénk és én sem szeretnék elsietni semmit. - mondtam miközben ránéztem.
- Értem. - mondta, nekem pedig muszáj volt megkérdeznem valamit.
- Együtt vagy még azzal a bájgúnárral? -kérdeztem gúnyosan, ugyanis egyáltalán nem szívlelem azt a srácot.
- Ne hívd így. - nézett rám szúrósan, majd folytatta. - De egyébként igen, még együtt vagyok vele és leszek is.
- Nagyszerű. - forgattam meg a szemeim.
- Igazán elárulhatnád, hogy mi a bajod vele, mert már kezdesz idegesíteni. - csattant fel kissé mérgesen.
- Nem színpatikus és kész. - válaszoltam miközben hanyagul megrántottam a vállam.
- Akkor ha nekem sem lesz színpatikus a kis barátnőd, akkor én is így beszélek majd róla, rendben? - kérdezte mérgesen.
- Úgy is színpatikus lesz. - nevettem fel.
- Majd meglátjuk. - zárta le a témát. Ezután teljesen értelmetlen dolgokról kezdtünk el beszélgetni. Például arról hogy miért ilyen aranyosak a mókusok. Miután ezt megvitattuk, betértünk abba a kávézóba ahová Winnievel is voltam. A pulthoz mentünk ahol Emmy mosolyogva köszöntött.
- Sziasztok. Már rég jártál erre. - intézte felém mosolyogva a második mondatot.
-Szia. Igen, de csak mert rokonlátogatás van. - nevettem fel és Irina-ra néztem - említettem már hogy így hívják az unokanővéremet? - .
-Értem.  Egyébként az a szőke lány is itt van. - mondta mire szívem hevesebben kezdett el verni. Körbenéztem ahogyan ő is tett, de sehol nem láttam. - Vagyis egy perccel ezelőtt még ott ült a sarokban. -töprengett el. - Mindegy. - mosolyodott el újra. - Mit kértek? -kérdezte, mi pedig leadtuk a rendelésünk. Csalódottan vettem tudomásul, hogy Winnie már nincs itt..

Remélem azért tetszett! Várom a szavazatokat és a megjegyzéseket! A chatbe is leírhatod a véleményed! :) xoxo